Volt bár vidám nap, de megint sikerült visszaesni… hogy van ez? Nem értem! Valaki magyarázza már el, miért… és hogy akitől támogatás várok miért nincs ott, vagy ha ott van épp az ellenkezőjét teszi, mint amire szükségem van.
Ha mindenkitől azt hallod, hogy értékes vagy kedves és aranyos és mégis mindezek ellenére egyedül vagy, akkor mi jutna az eszedbe? Hogy mindenki hazudik, vagy legalábbis nem gondolja komolyan, amit mond…
Amikor én azt mondom szeretlek, komolyan gondolom… azt gondolom, hogy rád bíznám akár az életem is, és meghalnék érted, ha ezzel megmentenélek bármitől. Feltétlen bizalmam élveznéd, és megbízhatnál bennem. Minden szavad jelentőséggel bírna, és én boldogan teljesíteném bármilyen kívánságod, mert tudom, hogy ha bármire szükségem van, te gondoskodsz rólam… asszem ezt nem kell tovább ragozni.
Ha egy nap....
Ha egy nap úgy érzed, sírnod kell... Hívj engem.
Nem ígérem, hogy meg foglak nevetettni...
De sírhatok veled.
Ha egy nap el akarsz futni... Ne félj engem hívni.
Nem ígérem, hogy megkérlek állj meg...
De futhatok veled.
Ha egy nap senkit sem akarsz hallani... Hívj engem.
Ígérem, veled lesze.
És ígérem, nagyon csendben.
Ha egy nap hívsz... És nincs válasz...
Gyere gyorsan
Lehet, hogy nekem van Rád szükdségem.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
